Aki felhasználja, kérjük jelezze a

demtar@ella.hu címen!

Nemcsak kenyérrel él az ember...

Bibliaóra vázlatok a Szombathelyi Egyházmegye papjai számára

2007/2008

A vázlatok célja

2008 a Biblia éve. Országszerte számos vallási és kulturális rendezvényt szerveznek egyházi, ökumenikus és kultúrtörténeti jelleggel. A Biblia azonban Isten szava, és mint ilyen eredendően az egyház könyve. Hogy eredeti értelmét és jellegét elevenen tarthassuk, hozzáférhetővé kell tennünk üzenetét mind több hívő ember számára, és rajtuk keresztül a más vallásokhoz tartozó vagy nem hívő embertársaink felé.

A vázlatok célja ennek megfelelően az, hogy segítséget nyújtsanak a Bibliát ismertető sorozatok, illetve a Bibliára épülő felnőtt katekézis számára.

A vázlatok tematikája

Ezek a vázlatok nem követnek szigorú tematikát, amely a Szentírás egészébe módszeresen bevezetne. Erre a célra több más kiadvány is felhasználható. Témaválasztásukkal olyan réteget igyekeznek megcélozni, amely hallott már a Szentírásról, abban a hit alapvető dokumentumát látja és tiszteli, és annak mélyebb megismerése által az egyházi közösségi életnek is aktívabb résztvevője lehet. Ennek megfelelően átfogó biblikus teológiai témákba vezetnek be röviden.

A vázlatok két témakört fejtenek ki. Az első az Ószövetséghez kapcsolódik, a második az Újszövetséghez. Címük:

1. Isten kinyilatkoztatása és hívó szava az Ószövetségben – az Újszövetség előkészítése

2. Az ősegyház tanúságtétele Jézusról – a tanúságtétel módjai

Az első hat óra tehát (1.1-1.6) a választott nép történetében megmutatkozó Istennel foglalkozik, és arról tájékoztat, hogyan készítette elő Isten mindebben az ő végső kinyilatkoztatását, az Ige megtestesülését és megváltó működését.

A második hat óra (2.1-2.6) arra a kérdésre keres választ, hogyan hirdette az ősegyház Jézust. Ennek megfelelően tematikája is formai elemekre épül, és azoknak gyakorlati jelentőségét domborítja ki.

Az első félév tehát az Ó- és Újszövetség, a második félév pedig az igehirdetés tartalma és formája közti összefüggésre világít rá.

A vázlatok használatáról

A vázlatok alapvető információt tartalmaznak. Egyes helyeken kérdések igyekeznek segíteni, hogy a hallgatóság a megszerzett tudást aktívan is tudja használni, és még inkább saját életére vonatkoztatni. Nem szabad elfelejteni, hogy valójában csak az életszerű tudás ver gyökeret, és jobbára az aktívan megszerzett tudás hoz hasznot.

A megadott szövegek mellett továbbiakkal bővíthető az anyag. A megadott kérdések és válaszok a gondolati irányt kívánják meghatározni. Az előadás megtartója előzetesen dolgozza fel az anyagot, és az általa helyesnek tartott sorrendben adja elő.

A szövegben található * jel Herbert Haag (szerk.), Bibliai lexikon (Budapest 1989) c. műre utal. Haszonnal forgatható a Kis Bibliai Atlasz (Budapest 1991), a Jeromos Bibliakommentár kötetei, és sokféle segédkönyv is elérhető. Kidolgozott bibliaórákat találhatunk a Jeromos füzetek különböző számaiban, illetve dr. Tarjányi Béla evangélium-magyarázataiban, amelyek a Jeromos Bibliaközpontnál megrendelhetők ill. megvásárolhatók (1066 Budapest, Teréz körút 28. I/6). A Szent Jeromos Bibliatársulat külön programtervezetet készített a Biblia évére, amelyből szintén nagyszámú ötlet és konkrét programajánlat is meríthető. Számos internetes oldalról színes, jól használható képeket is le lehet tölteni, amelyek változatossá tehetik az előadást.

A bibliaóra felépítéséről

A bibliaórát érdemes imádsággal kezdeni és befejezni. Ha mód van rá, a figyelmet és a hatékonyságot fokozza egy jól felkészült előadó pár együttes munkája, akik előzetesen felosztják és megbeszélik egymással az anyagot. Ha van alkalmas személy, egyes fontosabb szentírási helyeket fel is olvashat valaki, pl. fiatalok.

A bibliaóra hangulatát meghatározza, ha ünnepélyesen díszhelyre teszik a Szentírást. Mégis kérni kell, hogy mindenki hozzon magával Szentírást. Lehetőleg keressék ki a megbeszélt szakaszt. Ez kezdetben sokak számára nehézséget jelenthet, ha azonban ehhez kellő bevezetést és segítséget kapnak, az komoly sikerélmény lehet. Érdemes lehetőség szerint fölírni a táblára a szöveghely rövidítését. Ehhez el kell magyarázni a rövidítések rendszerét, a könyvek sorrendjét, esetleg a tartalomjegyzéket segítségül híva.

Az előadás sikerét jelzi, ha utána kérdések fogalmazódnak meg a hallgatóságban, illetve ha beszélgetés alakul ki. Ilyen módon a bibliaóra a plébániai közösségi élet motorjává is válhat.

Dr. Martos Levente Balázs

1. „Áldott az Isten, a mi Urunk, Jézus Krisztus Atyja!” (2Kor 1,3)

1.1 Isten szava – szóban, írásban, testben

Bevezetés

A hívő ember imádkozik. Nemcsak beszél Istenhez, hanem hiszi, hogy szavaival válaszol Istennek, aki előbb megszólította őt. Lehet, hogy emiatt némelyek hiszékenynek tartják, mégis bízik abban, hogy életének eseményeiben kézzelfogható módon, esetleg emberek által üzen neki az Isten.

Milyen példát ismerek erre a személyes hitre?

Részlet a Szentírásból – Zsid 1,1-3

Sokszor és sokféle módon szólt Isten hajdan az atyákhoz a próféták által, ezekben a végső napokban Fia által szólt hozzánk, akit a mindenség örökösévé tett, aki által az időket is teremtette. Mint dicsőségének kisugárzása és lényegének képmása, ő tartja fenn hathatós szavával a mindenséget.

atyák: a pátriárkákról és utódaikról, azaz a zsidó nép ősatyáiról és atyáiról van szó (Kr.e. II. évezredtől)

próféták: a próféta az, aki Isten üzenetét viszi (klasszikus próféták: Kr.e. VIII-V. század)

végső idők: azért végső, mert a teljes üzenetet hordozza; a sokszor és sokféle után az egyetlen, végső küldött maga a Fiú, aki minden addiginál magasabb rendű

Isten tehát hosszabb folyamatban szólt az emberekhez. Ennek a folyamatnak különböző állomásai és eszközei voltak. Az isteni szó* közösséget teremtett. Legmagasabb rendű megnyilatkozása a Fiú, Jézus Krisztus elküldése és az általa adott üzenet. Ennek a folyamatos isteni szónak meghatározó állomásait rögzíti a Szentírás, azaz a Biblia.

Ld. még Zsolt 29 (az Úr hangja – dörög az ég); Iz 40,8; 2Tim 3,16; I Jn 1,1-3

Kitekintés

Miért és hogyan írták le Isten szavát? A pátriárkák kora (Kr.e. II. évezred) és a róluk szóló első írott elbeszélések keletkezése között kb. ezer év telt el. Abban a korban az írás sokkal nehezebb volt, mint most, nem is tudtak olyan sokan olvasni. A történetek és üzenetek rögzítése jobbára később történt, amikor egy közösség rájött, mennyire fontos, hogy ne felejtse el a kapott isteni szót. A Szentírásban ezért találunk olyan sokféle korból származó írást. A Szentírás összesen 72 könyvet tartalmaz. (Biblia=könyvek) Isten azt akarta, hogy szava igaz, érthető, újra és újra elolvasható legyen – ez a sugalmazás* lényege.

Hogyan szól az Isten? A Szentírás olyan természetesnek tartja, hogy Isten szól, hogy gyakran nem is pontosítja, hogyan teszi ezt. Előfordul, hogy Isten álomban (pl. József Mt 2) vagy látomásban (Pál meghívása ApCsel 9) szól, azaz olyan helyzetben, amelyet az ember nem tud sem létrehozni, sem teljes ellenőrzés alatt tartani.

Miért nevezzük Jézus Krisztust a Megtestesült Igének? Jézus sem írt (kivéve a porba – Jn 8) János evangéliuma szerint Jézus az Atya Igéje (logosz). Számunkra végelegesen benne válik érthetővé is megismerhetővé maga Isten. Nemcsak szavait, hanem egész életének példáját is őrzik az evangéliumok. Testté lett Ige – emberré lett, tetté, történetté.

Érdekesség

Írás* feltalálása, története és mai szokásaink

Egy szentírási tekercs előállításának költsége a hozzá felhasznál állatbőr illetve munkadíjak kiszámítása után kb. 20-40 ezer dollárt tesz ki.

A pátriárkák „anyanyelve”, a héber* nyelv. Rokona az arám*, amelyen Jézus beszélt és tanított. Az Újszövetség iratai görög* nyelven keletkeztek. A Szentírás fordításain keresztül ma Isten minden kultúrnyelven megszólítja az embereket.

A Qumránban 1947-ben felfedezett szövegtanúk bizonyítják, hogy a Szentírás szövege a hosszú áthagyományozási folyamatban is lényegében azonos maradt.

Összegzés

Mi a Szentírás? Azon könyvek gyűjteménye, amelyeket az Anyaszentegyház Istentől sugalmazottnak ismer el.

Nekünk írták...

Naponta olvasni. Felismerni, ahogy Isten nekem is szól – én is az egyházhoz tartozom.

1.2 Vagyok, aki vagyok – Kinyilatkoztattam a nevedet

Bevezetés

Mennyire fontos a dolgok és személyek neve? Azt ismerjük és szeretjük igazán, amit valamilyen módon meg tudunk nevezni. Az ember nevet ad a tárgyaknak és nevükön szólítja ismerőseit is. A dolgok nevét mi határozhatjuk meg, de a másik személy neve szent – kifejezi az ő önállóságát, megismételhetetlenségét. Isten megszólítható, mert úgy akarta, hogy ismerjük a nevét. (név*)

Ismernek-e példát a név jelentőségére vagy lebecsülésére?

Részlet a Szentírásból

Kiv 3,13-15 Mózes meghívásának története – a szabadító Isten nevében.

Mózes így szólt Istenhez: „Ha megérkezem Izrael fiaihoz és így szólok hozzájuk: Atyáitok Istene küldött, akkor majd megkérdezik: Mi a neve? - mit feleljek erre?” Isten ezt válaszolta: „Én vagyok, aki vagyok.” Azután folytatta: „Így beszélj Izrael fiaihoz: Aki van, az küldött engem hozzátok.” Azután Isten azt mondta Mózesnek: „Ezt mondd Izrael fiainak: az Úr, atyáitok Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene küldött engem hozzátok. Ez az én nevem mindörökké, és ez az én emlékezetem nemzedékről nemzedékre. Menj el, és gyűjtsd egybe Izrael véneit...

Én vagyok, aki vagyok: rejtélyes név. Nem elsősorban Isten létét jelenti, hanem az ő elérhetőségét és aktív jelenlétét: „Én vagyok, aki veled vagyok.”

Az Úr: a Jahve (ezt jelöli a fordítás az Úr kifejezéssel) név azt az Istent fejezi ki, aki kinyilatkoztatta magát Izraelnek. A többistenhívő világban ez az Isten az, akit az atyák, a pátriárkák egyedül elismernek és tisztelnek.

Atyáitok Istene: Mózes küldetését az adja, akiben ősei is hittek. A hit közösségbe kapcsol.

Ld. még: Kiv 15,3; 23,21; Zsolt 8,2.10; Zsolt 113; Fil 2,9

Kitekintés

Mit jelent a kinyilatkoztatás? A Szentírás szerint Isten nemcsak valamit ad az embernek, hanem végül is önmagát. Amikor kinyilatkoztatja magát, az nemcsak azt jelenti, hogy ismeretet közöl, hanem hogy önmagából ad valamit. A nevét azért tárja fel, mert abban valamiképpen önmaga is benne van.

Mit jelent az, hogy Isten él? Isten a jót akarja – ezért szabadítja meg azokat, akik rabságban vannak. Isten igazságban, azaz hűségben él – ezért marad ugyanaz mindörökké, nemzedékről nemzedékre. Isten kapcsolatban van a világgal, amelyet kormányoz, és az emberrel, akit szeret. Cselekvésének elsődleges címzettjei választottai, de szeretete ledönti a korlátokat.

Milyen Istent mutatott meg Jézus? Istent, a szerető Atyát. Jézus azt mondja: „Megismertettem nevedet az emberekkel, akiket a világból nekem adtál.” (Jn 17,6) Majd folytatja: „ők elfogadták, és valóban felismerték, hogy tőled jöttem, és elhitték, hogy te küldtél engem.” (8. vers). Eszerint Jézus azt a szeretetkapcsolatot mutatja meg övéinek, amely közte és az Atya között él. Ebbe belépni, a keresztény hivatása és ajándéka.

Érdekesség

A név tilalma a zsidó hitben; Allah Akhbar – ’Isten csodálatos’ a muszlim vallásban. A zsidó vallás bizonyos elemekben hasonlít a környezetére is, de csak erről állítjuk, hogy Istentől van.

Keresztneveink és a bibliai névadások története. Számos szentírási elbeszélés összeköti egy gyermek születésének történetét vagy valamely sajátosságát a névvel, amelyet kap. Vajon mit árul el rólunk nevünk jelentése? – Pl.: Péter, Ráchel, Ábrahám, Jónás, András, Sára, Mózes, Gábor, Mihály stb.

A Jézus név jelentése: Szabadító. Ez a név akkoriban elterjedt volt, de a Messiás esetében különös jelentőséggel bír. Más címei még: Krisztus (=messiás, felkent), Próféta, Mester, Úr, Emberfia.

Összegzés

Jézus nevében van üdvösségünk (vö.: ApCsel 4,12; Fil 2,11).

Nekünk írták...

Nehezen érthető kifejezések mindig vannak a bibliai szövegben. A szöveg mintegy 3000 éves. Segédeszközök: szótárak, kommentárok, bibliakör. A régi magyar nyelvemlékek sem könnyű olvasmányok. Éppen megfejtve válik nagyon érdekessé.

1.3 A kivonulás Istene és a bárány

Bevezetés

Az ünnep felidézi azt, amire emlékezünk, ezzel megújít bennünket. Fontos szerepe, hogy a következő nemzedéknek is továbbadja a lényeges emlékeket. A zsidók legnagyobb ünnepe, a pászka, az Egyiptomból való szabadulásra emlékeztet. A legkisebb gyermeknek az asztalnál meg kell kérdeznie: „Miért olyan más ez az este, mint a többi?” És az apa válaszol...

Részlet a Szentírásból

Kiv 12,1-14

Az Úr így szólt Mózeshez és Áronhoz Egyiptomban: „Ez a hónap legyen számotokra a kezdő hónap: ez legyen az év első hónapja. Hirdesd ki Izrael egész közösségének: a hónap tizedik napján mindenki szerezzen egy bárányt családonként, egy bárányt házanként. De ha a család kicsi egy bárányhoz, akkor a személyek számának megfelelően a szomszédos családdal együtt vegyen egyet. Aszerint számoljátok a meghívottakat, hogy ki-ki mennyit eszik. Az állat legyen hibátlan, hím és egyéves. Vehettek bárányt vagy kecskét. Tartsátok a hónap tizennegyedik napjáig. Akkor Izrael közösségének egész gyülekezete a két este között vágja le. Vegyenek a véréből és kenjenek belőle annak a háznak a két ajtófélfájára és szemöldökfájára, amelyben elköltik. A húsát - tűzön megsütve - még akkor éjszaka egyék meg. Kovásztalan kenyérrel és keserű salátával fogyasszák el. Ne egyetek meg belőle semmit nyersen vagy vízben megfőzve, hanem csak tűzön sütve, a fejével, a lábával és belső részeivel együtt. Semmit ne tegyetek el belőle másnap reggelre. Ami másnapra megmarad, azt tűzön égessétek el. Így fogyasszátok: a derekatok felövezve, saru a lábatokon, bot a kezetekben. Sietve egyétek, mert ez az Úr átvonulása. Én végigvonulok azon az éjszakán Egyiptomon, és megölök minden elsőszülöttet Egyiptomban: embert és állatot, s ítéletet tartok, Egyiptom minden istene fölött, én, az Úr. A vért használjátok annak a háznak a megjelölésére, amelyben laktok. Ha látom a vért, kihagylak benneteket. Titeket nem ér a megsemmisítő csapás, amellyel Egyiptomot megverem. Ez a nap legyen számotokra emléknap, és üljétek meg úgy, mint az Úr ünnepét. Nemzedékről nemzedékre tegyétek meg ünnepnapnak mindörökre.”

Egyiptom: a szolgaságnak és a hitetlenségnek a jelképe Izrael számára – a tíz csapás ellenére sem akar engedelmeskedni Istennek

Ítéletet tartok: az események valójában az egy Isten kinyilatkoztatását jelentik, aki győz a nem létező istenségek felett

Sietve egyétek: az Úr átvonul, a nép pedig kivonul. Izrael fontos tapasztalata, hogy Isten velük van a vándorlásban, és bármikor készen kell állniuk, hogy hívását teljesítsék.

Ld. még: Iz 53,6-7; Jn 1,29.36; 1Kor 5,7

Kitekintés

Isten egyszer és mindenkorra megszabadította Izraelt? Nem, Izrael állandó tapasztalata, hogy szabadságát fenyegetik az elnyomó hatalmak, de fenyegeti saját bűne és kényelmessége is. Ebben a nagyon is emberi helyzetben újra meg újra Isten az, akitől valóban szabadságot remélhet. (Bírák kora; Dávid és a környező népek; Illés és a Baál próféták; babiloni fogság stb.)

Milyen értelmet nyert a pászka az Újszövetségben? A mi húsvéti bárányunk Jézus Krisztus. Ő is ünnepelte tanítványaival a pászkát. Az utolsó vacsora valószínűleg ilyen ünnepi alkalom volt. A szinoptikus evangélisták szerint Jézus akkor tartotta ezt a vacsorát, amikor az izraeliták leölték és a vacsorához készítették a bárányt. János evangélista szerint Jézus kereszthalála esik egybe a bárányok megölésével. Mindkét látásmód hangsúlyozza, hogy Jézus az új húsvéti bárány, akinek vére által megmenekülünk a bűntől, a haláltól és a törvény szolgaságából. Az Egyiptommal szemben hatalmas Isten a gyengeség és együttérzés, együtt szenvedés alakjában lép elénk.

A keresztények is részt vesznek a szenvedés és a rabság tapasztalatában? Bűneivel, emberi életének és lehetőségeinek végességével szembesülve a keresztény ember ahhoz az Istenhez fordul, aki halállal legyőzte a halált, és végsőkig tartó önátadással tanúsította irgalmát.

Érdekesség

A zsidó pászka* vacsora: keserű saláta, kovásztalan kenyér (macesz=pászka), haróset (gyümölcspüré), bárányhús.

Ünnep és természet: a húsvét egy tavaszi betakarítási ünnep hagyományát is magába olvasztotta (ahogy a karácsony a téli napfordulót).

Amikor Egyiptomból kivonult, Izrael népe valóban a szabadságot választotta a gazdagság helyett. A zsidó királyság sohasem lett igazán nagy hatalom. A termékeny félhold két vége viszont a kultúra bölcsője. 2003-ban amerikai katonák vigyáztak a bagdadi múzeumra, amelyben a Kr.e. IX. századi asszír uralkodók kincsét őrizték. A lelet 1988-89-ből származik, és mintegy 70 kg aranyból és elefántcsontból készült ékszer, használati tárgy alkotja.

Összegzés

Emlékezet – ünnep – remény: zsidó húsvét, keresztény húsvét, örök húsvét.

Nekünk írták...

A Szentírás a liturgiában

Milyenek a mi ünnepi szokásaink? Hogyan készülünk fel arra, hogy családtagjainkkal illetve nemzetünk egészével együtt emlékezzünk egy fontos eseményre?

Modern Egyiptom, modern bálványok. Modern húsosfazekak, amelyekhez visszavágyakozunk.

1.4 Régi és új Mózes, régi és új Törvény

Bevezetés

Görög mondás: ahol sok a törvény, még több a törvénytelenség. Manapság kevesen szeretik, és még kevesebben tartják be a törvényeket. Pedig törvények nélkül lehetetlen a közösségi élet. A helyes törvények kifejezik az élet értelmes rendjét.

Részlet a Szentírásból

MTörv 30,11-14

Ezek a törvények, amelyeket ma szabok neked, nem túlságosan nehezek és nem elérhetetlenek számodra. Nem az égben vannak, hogy azt kellene mondanod: Ki hatol fel értük az égbe, ki hozza le és hirdeti őket, hogy hozzájuk szabhassuk tetteinket. De a tengeren túl sincs, hogy azt kellene mondanod: Ki kel át értük a tengeren, ki hozza és hirdeti őket, hogy hozzájuk szabhassuk tetteinket? Egészen közel van hozzád a törvény, a szádban és a szívedben, így hozzá szabhatod tetteidet.

ma szabok neked: A második törvénykönyv Mózes beszéde a néphez az ígéret földjének határán. Mózes nemcsak a szabadító Isten küldöttje, hanem Izrael törvényének atyja is.

törvény: a Biblia különböző fogalmakat különböző értelemben használ. Itt a micvá szó szerepel, amely rendelkezést, parancsot jelent. A törvény klasszikus szava a torá, amely a törvény egészét is jelenti, de Mózes öt könyvét is (Tóra). A torá szó eredete szerint (követ vagy nyilat bizonyos irányba hajítani ill. lőni) nem az előírások rendszerét, hanem az életre vezető utat jelenti. Útmutatást, segítséget, amellyel az apa útra indítja fiát.

Ld. még: Zsolt 19; Mt 5,17; Jn 1,17; Rom 10,4;

Kitekintés

Miért olyan fontos az Ószövetség Törvénye*? A Törvény jelentősége az Ószövetség számára olyan, mint a négy evangéliumé az Újszövetségben. A Törvény (nagybetű!) Mózes öt könyvét jelenti. Rendkívül összetett szövegről van szó, amely sok elbeszélést, különböző listákat, mellettük pedig törvénygyűjteményeket is tartalmaz. Ezek tényleges, a mindennapi életet is szabályozó előírásokból állnak. A törvénynek csupán összefoglalása, bár nagyon fontos összefoglalása a tízparancsolat. A Szentírásban két helyen találjuk meg, enyhe különbségekkel, a kor igényeinek megfelelően. A törvény szövegét az Ószövetség szerint Mózes kapta a Sinai hegyen. Ez jelzi isteni tekintélyét.

Elég, ha az ember megtartja a törvény betűjét? A törvénynek nem(csak) a betűjét kell megtartani. Az Ószövetségben elkezdődik az a folyamat, amely a törvény személyes megértését, személyes elsajátítását célozza. Az Újszövetség számos helyen szembeszáll a törvénnyel, de nem azért, mert azt önmagában rossznak tartja. A törvény betűjét megtartó, de a szellemét, a szeretet irányító jellegét elfelejtő vagy elhanyagoló magatartás helytelen.

A keresztény embert az Ó- vagy az Újszövetség törvénye kötelezi-e? Az Újszövetség törvénye Jézus Krisztus. Mi keresztények az ő példáját és tanítását követve olvassuk újra az Ószövetség törvényét is. Az egész Szentírásnak ebből a krisztusi olvasatából születik a keresztény erkölcstan.

Érdekesség

Mózesről rajzfilm is készült – Egyiptom hercege. Más bibliai tárgyú filmek?

Ókori törvénykezés – Hammurabi* törvényei; a felebaráti szeretet régi formái a Törvényben

Összegzés

„Térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban!” – ha hiszitek, hogy szükséges a törvény, éljétek Krisztus evangéliumát!

Nekünk írták...

Emberi és isteni törvény. Az erkölcs lehetőség vagy kötelesség, ajándék vagy teher?

1.5 „Isten vagyok, nem ember”

Bevezetés

Vannak dolgok, amelyekhez ragaszkodunk, ha törik, ha szakad. A másik ember érdekéhez általában kevésbé, mint a sajátunkhoz. Így van ez Isten törvényével is: könnyen elállunk tőle, és ezzel megtörik vele való kapcsolatunk. Isten nem szakítja meg a kapcsolatot velünk, de emlékeztet pl. a lelkiismeretünkben. A választott nép lelkiismerete a prófétákban szólalt meg. A próféták* Isten szavát közvetítették, emlékeztettek Isten törvényére és a szövetségre*.

Részlet a Szentírásból – Óz 11,1-11: Isten haragja helyett az ő irgalma gyógyít

Gyermek volt még Izrael, amikor megszerettem, Egyiptomból hívtam meg a fiamat.

De minél jobban hívtam őket, annál inkább eltávolodtak tőlem:

Baaloknak áldoztak, bálványoknak gyújtottak jó illatot.

Pedig én tanítottam meg járni Efraimot, a karomon hordoztam;

mégsem ismerték el, hogy a gondjukat viseltem.

Puha kötelékekkel vonzottam őket, a szeretet kötelékeivel.

Olyan voltam hozzájuk, mint aki arcához emeli a csecsemőt;

lehajoltam hozzá, enni adtam neki.

Visszatér Egyiptom földjére, Asszíria lesz a királya, mert nem akarnak megtérni.

Kard járja be városait, megöli gyermekeit, és elpusztítja erődeit.

Népem gyönge a hűtlenség miatt, Baalt hívják segítségül, de az nem emeli fel őket.

Hogyan vethetnélek el, Efraim, hogyan hagyhatnálak el, Izrael?

Elvethetlek-e, mint Admát, olyanná tehetlek-e, mint Cebojimot?

Szívem elváltozott, egész bensőm remeg.

Nem hagyom, hogy fellobbanjon haragom: Efraimot nem pusztítom el többé,

mert Isten vagyok, nem ember; a körödben élő Szent, és nem szeretem a pusztítást.

Az Urat fogják követni, aki úgy fog majd ordítani, mint az oroszlán;

igen, ordítani fog, és fiai elősietnek nyugatról.

Mint a madár, elősietnek Egyiptomból, mint a galamb, Asszíria földjéről,

és visszatelepítem őket házaikba - mondja az Úr.

Egyiptom: felidézi a kivonulás történetét, amelyet már ismertettünk

Efraim: Izrael másik neve, az északi országrészre vonatkozik

karomon hordoztam: Isten a szerető apa vagy anya képében jelenik meg

Baal: Izrael bűne a bálványimádásban sűrűsödik össze; Baal a kánaánita főisten

Szívem elváltozott: Istent mint érző lényt írja le a szöveg. Isten valójában változhatatlan, de intenzíven szeret. Örökkévalósága nem unalmas, hanem életteljes, energikus szeretet.

Ld. még: Iz 6,1-8; 1Kir 19,1-18

Kitekintés

Az Ószövetség Istene haragvó Isten? Az Ószövetség ismeri Isten haragját*, de tudja, hogy azt legyőzi szeretete. Ha haragszik, „értünk haragszik, nem ellenünk”. Amikor az Ószövetség a keleti népek kultúrájából merítve Istent haragvónak vagy kiszámíthatatlannak mutatja be, akkor az emberi élet váratlan fordulatainak fájdalmas tapasztalatát próbálja értelmezni.

Megérthetjük-e a rosszat a világban? A rossz, a bűn lényegét tekintve irracionális, érthetetlen. Éppen ezért nem is szabad vele foglalkozni. Az igazságtalanságot ki kell mondani – ahogy ez a szövegben is történik –, de csak Isten erejével leszünk képesek arra, hogy az erőszakra ne még nagyobb erőszakkal, hanem szeretettel válaszoljunk.

Mindig van lehetőség újrakezdésre? Isten irgalma végtelen. Ózeás házassága jó példa erre: hogy megmutassa Isten vissza nem vonható szeretetét, amely a hűtlenség ellenére is megmarad, hűtlenné vált feleségét kellett magához vennie (Óz 1-3). „Irgalmasságot akarok és nem áldozatot” – ezt a mondatot Jézus is Ózeás könyvéből idézi. Ő is megrendült Jeruzsálem láttán, de a fáradt embertömeget látva vagy barátjának, Lázárnak halálhíre kapcsán is.

Érdekesség

Mire jó egy botrány? – Jelképes cselekedetek a Bibliában (Iz 20,2; Jer 27,2; Ez 12,3-7; 1Kir 11,29-31)

Vajon a próféták mindig hitték Isten irgalmát? – Jónás története. Jónás csak kemény lecke árán tanulja meg, hogy Isten valóban irgalmas mindenkivel, kivétel nélkül.

Összegzés

„Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak.”

Nekünk írták...

Nehéz megbocsátani...

Képek a Jóistenről – milyennek látom, ha elképzelem?

1.6 „Jeruzsálem, Jeruzsálem...”

Bevezetés

„Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj...” – írta Radnóti. Sok emlékünk határozottan egy-egy helyhez kötődik. A hely vagy a körülmények, amelyek között élünk, gyakran sokat elárulnak az életünkről, a helyzetünkről, a nehézségeinkről és törekvéseinkről.

Részlet a Szentírásból – MTörv 26,5-10

A következő szentírási részlet alkalmas arra, hogy részekre vágjuk, kiosszuk a hallgatóság tagjai vagy csoportjai között, majd megkérjük őket, hogy az eddigi ismereteik alapján tegyék sorrendbe az egyes verseket, és így „rekonstruálják” az eredeti szöveget.

Te pedig mondd az Úr, a te Istened színe előtt: „Apám vándorló arám volt, lement Egyiptomba, s ott élt idegenként; kevesen követték, mégis nagy, erős és népes néppé vált. Amikor aztán az egyiptomiak rosszul bántak velünk, sanyargattak és kemény szolgaságba vetettek minket, akkor az Úrhoz, atyáink Istenéhez kiáltottunk, s az Úr meghallgatta könyörgésünket, meglátta nyomorúságunkat, elnyomatásunkat és szorongatottságunkat. Az Úr erős kézzel és kinyújtott karral kivezetett Egyiptomból, nagy rémületet támasztva, jelek és csodák kíséretében. Erre a földre hozott, és nekünk adta ezt a tejjel-mézzel folyó országot. Itt hozom annak a földnek első termését, amelyet te, az Úr, nekem adtál.”

vándorló arám: a pátriárkák félnomád pásztorok voltak; a pusztai vándorlás és életkörülmény nem volt ismeretlen számukra

te, az Úr nekem adtál: az Úr ajándékára emlékezik akkor is, amikor már gazdag, nem él veszélyek között

föld termése: Izrael áttért a pásztorkodásról a földművelésre, a pusztai vándorlás után a városépítő életmódot is meg kellett tanulnia

Ld. még: MTörv 8,11-20; Zsolt 46 (45); 48 (47); 122 (121); Lk 13,31-35; 1Pt 1,17

Kitekintés

Ha Isten mindenütt jelen van, miért fontos, hogy mi hol történt? Nekünk embereknek fontos, és ezért fontos Istennek is. Ami sehol sincs, az nincs is. A vallásos ember hiszi, hogy semmi sem véletlen, végső soron minden mögött ott van az élő Isten. A bételi szentély (bét-él jelentése: ’isten háza’) Jákobra hivatkozhat, aki itt látta az angyalokat le és föl szállni. Izrael sokszor vitázott az Úrral a pusztában, ezért Meriba (a ríb szó jelentése ’vitatkozni’) mindörökre kifejez valamit Izrael és Isten kapcsolatában. Morija* hegye pedig mindörökre összekapcsolódott Ábrahám áldozatának történetével, s erre hivatkozva épült ott a jeruzsálemi templom*, és abban a városban adta áldozatul önmagát Jézus, Isten egyszülött Fia is. Ezért beszélünk pl. a Szentföldről is.

Vajon Istennek mindegy, hogy mi milyen körülmények között élünk? Isten a tohuvavohuból („a föld puszta volt és üres – tohú-wa-vohú” Ter 1,2) rendet, a káoszból kozmoszt, azaz rendezett világot alakít (Ter 1). A száraz, életnélküli pusztában kertet telepít (Ter 2). A pusztában vándorló népnek tejjel és mézzel folyó Kánaánt ígér, Jeruzsálemet pedig népe szent városává teszi.

Miért írja a Zsid 11,13, hogy csak „zarándokok és jövevények” vagyunk a földön? Az ember egyfelől mindig otthon szeretne lenni a világban (Tamási Á.: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.”), másfelől tudja, hogy vágya beteljesületlen marad – otthona csak az örökkévalóságban lesz tényleg örök. A föld pusztaságát, az emberi városok kegyetlenségét és romlandóságát, de szépségét és alakíthatóságát is megtapasztaljuk. Építjük a földi várost, a földi közösséget, de tudjuk, hogy az legszebb pillanataiban éppen az örök otthont, az új és örök Jeruzsálemet* ígéri (vö. Jel 21,2-3).

Érdekesség

A Szentföld méretei: összességében kb. a Dunántúl fele.

Jeruzsálem híres helyszíne a siratófal, a régi jeruzsálemi templom még álló nyugati fala. A hatalmas kövek közé betett papírszeletkékre írják fel a zarándokok azokat a kéréseket, amelyeket Isten elé akarnak vinni. II. János Pál járt a Siratófalnál – ő is betett egy levélkét a Jóistennek. Vajon mi mit írnánk rá?

Jeruzsálem mai óvárosának falát az a Nagy Szulimán építtette, aki Eger városát 1552-ben hiába ostromolta. Jeruzsálemet szent városként tartja számon a muzulmán vallás is (Al Qudsnak, a szentnek nevezi). 638 óta birtokolták. Mohamed kezdetben Jeruzsálem felé fordulva imádkozott, csak később fordult Mekka irányába.

Dominus flevit – könnycsepp alakú kápolna az Olajfák hegyén, ahonnan Jézus letekintett a városra, amelyet szeretett és megsiratott

Összegzés

„Valóban, az Úr van ezen a helyen, és én nem is tudtam!” – vö. Ter 28,16

Nekünk írták...

Zarándokutjaink – milyen eredményt hoztak? Milyen cél vonz?

Elindulni jelképes értelemben, egy cél felé – mi segít, mi gátol?

Jó-e ott, ahol élek? Meddig jutottam az életben? Milyen „képzeletbeli versenypályákon” járok?

Az örök szentély az égi Jeruzsálem. A földi szentély ennek előképe – milyen kapcsolatom van a lakóhelyem, közösségem templomához?

2. „Nem szűnök meg krisztusról beszélni” (VI. Pál)

2.1 Hitvallások

Bevezetés

Vannak, akik sok emberrel tartanak kapcsolatot, de csak kevesekkel szemben valóban őszinték. A nyitottság veszélyes is lehet – gondolják, érzik. Könnyebb felszínes dolgokról, politikáról, időjárásról, más emberekről beszélni – ez nem sérti meg beszélgetőtársunkat, és minket sem tesz sebezhetővé. Igazi kapcsolatok azonban akkor születnek, ha sikerül mély meggyőződésünket megosztani, valamiről meggyőződéssel beszélni és beszélgetni.

Részlet a Szentírásból – Mk 8,27-31

Jézus elment tanítványaival Fülöp Cezáreájának környékére. Útközben megkérdezte tanítványait: „Kinek tartanak engem az emberek?” Azok így válaszoltak: „Némelyek Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek, ismét mások valamelyik prófétának.” Erre megkérdezte tőlük: „Hát ti mit mondotok, ki vagyok?” Péter válaszolt: „A Messiás vagy.” A lelkükre kötötte, hogy ne szóljanak róla senkinek. Ezután arról beszélt nekik, hogy az Emberfiának sokat kell szenvednie, a vének, a főpapok és az írástudók elvetik, megölik, de harmadnapra feltámad.

Fülöp Cezáreája: Észak-Izraelben található, Fülöp negyedes fejedelem hatalmi övezetében. A közelben van a „pokol kapuja” elnevezésű sziklaképződmény.

Péter válaszolt: Péter mindig első az apostolok listáján, de természete is heves, szívesen szól elsőként. Válasza hitvallás. A messiás a zsidóknak megígért, Istentől felkent király, szabadító.

Harmadnapra feltámad: Jézus szinte megfogalmazza az ősegyház hitvallását

Kitekintés

Mióta fogalmaz hitvallásokat az egyház? A hitvallások, azaz a hit tartalmának, lényegének rövid, könnyen megjegyezhető foglalatai kezdettől fogva részét képezik a keresztény tanításnak (vö. 1Tesz 4,14; Rom 10,9). Mély meggyőződésről tanúskodnak, amelyben a hívők egymással is osztoznak. A személyes meggyőződés az igazság garanciája a hallgató számára, aki később természetesen maga is meggyőződhet a hallottakról (vö. Lk 1,1-4).

Vajon minden hitvallás egyenértékű-e? A személyes meggyőződés nem minden. Szent Márk evangélista nem véletlenül állítja evangéliumának középpontjába Péter hitvallását (vö.: Mk 1,1; 8,29; 15,39). Ahhoz, hogy egy hívő vallomása hiteles legyen Isten dolgában, valamilyen módon mindig az egyház hitéhez kell kapcsolódnia, amelyet Péter képviselt. Az ősegyház a hit legfontosabb tényeit fogalmazta meg, később ezekre épült a hit további megértése.

Mi a keresztény hit legfontosabb tanítása? Hogy Jézus Krisztus feltámadt a halálból. Jézus élete és halála, minden tette és tanítása így lett hiteles tanúságtétel az örök és élő Istenről. Keresztény hitünk minden igazsága ide vezethető vissza.

Érdekesség

A hitvallás* szó görög megfelelője a szimbólum. Az összetenni igéből származik. Ha két ember hosszú útra indult, egy tárgyat kettétört vagy ruhadarabot kettészakított. Ha később követet küldtek, az a fél darabbal igazolta kilétét. A szimbólumokról ismerték meg egymást a keresztények is.

A szimbólum másik jelentése a jelkép. A templomainkban, vallásos életünkben ma is sokféle szimbólumot használunk. Pl.?

A Szentírás magvában tartalmazza az Egyház tanítását – szentírási és egyházi hitvallások, ökumenikus és vallásközi nyilatkozatok, jelképes értékű cselekedetek, a kiengesztelődés tettei II. János Pál pápasága idején.

Összegzés

Mi az? Ha kimondod a nevem, már el is tűnök. – Csend.

Mi az? Ha kimondasz, megerősödöm és megsokszorozódom. – Hit

Nekünk írták

Amit szégyellek, amiatt megvetnek. Amit bátran megvallok, azért megbecsülnek. Hogyan tapasztalom meg ezt az igazságot életem különböző helyszínein?

2.2 Elbeszélések

Bevezetés

Észre sem vesszük, milyen gyakran „mesélünk el” valamit. A gyermek a mai napot az iskolában, a felnőtt a munkahelyi gondot vagy örömet, a barátnő az izgalmas hírt, amelyet valakitől hallott. Ilyen vagy olyan véleményünket gyakran rövid történetek, esetleg meglepő helyzetek elmondásával támasztjuk alá. Ilyenkor az is előfordul, hogy túlzunk, de nem azért, hogy hazudjunk, hanem hogy kiemeljük a lényeget. József Attila nem véletlenül írja: Az igazat mondd, ne csak a valódit!

Részlet a Szentírásból

Lk 1,1-4

Mivel már sokan megkísérelték, hogy a köztünk beteljesedett eseményeket leírják, úgy, ahogy ránk maradt azoktól, akik kezdettől fogva szemtanúi és szolgái voltak az Igének, jónak láttam én is, hogy elejétől kezdve mindennek szorgalmasan utánajárjak, és sorban leírjak neked mindent, tiszteletreméltó Teofil, hogy meggyőződjél róla, mennyire megbízhatók azok a tanok, amelyekre tanítottak.

Jn 20,30-31

Jézus még sok más csodajelet is mutatott tanítványai előtt, amelyeket nem jegyeztek föl ebben a könyvben. Ezeket azonban följegyezték, hogy higgyétek: Jézus a Messiás, az Isten Fia, s hogy a hit által életetek legyen az ő nevében.

Hasonlítsuk össze a két evangélista „ars poétikáját”! Hasonlóságok és sajátosságok:

Hasonlóságok: „leírták” / följegyezték”; „hogy meggyőződj” / „hogy higgyétek”; „sokan megkísérelték” / „sok más csodajel, nem (...) ebben a könyvben”;

Lukács: kezdet, általános („tanok”), egy személynek szól, történész igény („utánajárjak”, „sorban leírjak”).

János: befejezés, konkrét hitvallás, közösségnek szól.

Kitekintés

Mikor és hogyan keletkeztek az evangéliumok? A Jézusról szóló örömhír, az ő tanításának és életének elbeszélése először szóban terjedt. Már életében egymást hívták a tanítványai (vö. Jn 1,35-42). A később leírt elbeszélések megőrizték a szóbeli továbbadás nyomait (vö.: 1Kor 11,23-25; 15,1; ApCsel 20,7).

Ha egyszer négy evangélium van az Újszövetségben, miért beszélünk néha az evangéliumról egyes számban? A Jézusról szóló híradás lényegében egy. Ezt az egységet az egyház közös hite garantálja. Ennek a hitnek azonban különböző megfogalmazásai születtek. A korai egyház négyet fogadott el, amelyek hitelesen kifejezik a teljes, katolikus hitet – Máté, Márk, Lukács és János evangéliumát. Az első három jobban hasonlít egymásra, de ennek nem kellene így lennie. A lényeg, hogy a Jézus Krisztusról szóban továbbadott igazságot részben saját szempontjaik szerint megszerkesztették és leírták. Vannak, akik a négyalakú evangéliumról beszélnek. Vö. Gal 1,11; Mk 1,1; 2 Tim 2,8 stb.

Valóban megismerhetjük Jézus életének részleteit az evangéliumokból? Igen. Az evangéliumok és az Újszövetség többi irata Jézus életének döntő fordulóit illetően megegyezik. Hitelességüket bizonyítja, hogy nem hallgatják el a negatív vagy nehezen érthető részleteket sem (kereszthalál, tanítványok árulása stb.) A kezdeti szóbeli továbbadás miatt nem az egyes részletek, adatok voltak fontosak, hanem a bennük megmutatkozó hitvallás: Jézus a Messiás*, az Isten küldötte, aki értünk meghalt és feltámadt.

Érdekesség

Hogyan mutatnám be Jézust? Állítsunk össze mini-életrajzot és adatlapot Jézusról!

Kánoni és apokrif* iratok – Júdás evangéliuma csak egy késői példa, amelyet már a II. században is hiteltelennek tartottak.

Jézusról a legtöbbet az evangéliumokból, magáról a korról azonban Josephus Flaviustól tudunk meg. Zsidó származású férfi (kb. Kr. u. 37-100), előbb diplomata Rómában, később jeruzsálemi pap, majd a 66-ban kezdődő zsidó felkelés egyik vezetője. A római csapatok ellen Gamla városát védi, később elmenekül. A rómaiak felkarolják. Ekkor írja meg híres műveit a Zsidó háborúról és a Zsidó régiségekről. Vö. Jeromos Bibliakommentár III. 109-110.

Összegzés

1Tessz 2,2-4

Jóllehet előzőleg Filippiben szenvedés és bántalom ért bennünket, amint tudjátok, mégis - bízva Istenünkben - vállalni mertük, hogy hirdetjük nektek az Isten evangéliumát, a sok nehézség ellenére is. Buzdításunk nem megtévesztésből, hamis szándékból vagy álnokságból fakad, hanem úgy beszélünk, mint akiket Isten alkalmasnak ítélt az evangélium hirdetésére. Nem is az embereknek igyekszünk tetszeni, hanem az Istennek, aki szívünket megítéli.

Nekünk írták...

Az evangélium folytatódik – ismerek-e olyan történetet, amely számomra Isten jelenlétének, az emberekben és az emberek iránt megnyilvánuló szeretetének bizonyítéka, hit, remény és szeretet forrása?

Kik voltak azok, akik nekem a hitet továbbadták, „elbeszélték Isten csodatetteit”?

2.3 Levelek

Bevezetés

A kapcsolattartás régen éppolyan fontos volt, mint ma, csakhogy az eszközök egyszerűbbek voltak (mobiltelefon, e-mail, chat stb.). A fiatal keresztény közösség nem elszigetelt egyének vagy csoportok egyvelege volt. Jézus közösségbe gyűjtötte apostolait, és azok is közösségbe gyűjtötték az új hívőket, akik szerte a Földközi tenger medencéjében megtértek. A közösségek és az apostolok közti kapcsolattartást szolgálták az Újszövetségben összegyűjtött levelek.

Részlet a Szentírásból – 1Kor 11,20-27

Amikor ugyanis egybegyűltök, már nem az Úr vacsoráját eszitek, hiszen étkezéskor ki-ki a saját vacsoráját veszi elő, hogy elfogyassza, s az egyik éhen marad, a másik pedig dőzsöl. Nincs otthonotok evésre-ivásra? Vagy megvetitek Isten egyházát, és megszégyenítitek a szegényeket? Mit mondjak nektek? Dicsérjelek? Ezért nem dicsérlek benneteket. Én ugyanis az Úrtól kaptam, amit közöltem is veletek: Urunk Jézus elárulásának éjszakáján fogta a kenyeret, hálát adott, megtörte, és így szólt: „Vegyétek és egyétek, ez az én testem értetek. Ezt tegyétek az én emlékezetemre.” Ugyanígy vacsora után fogta a kelyhet, és így szólt: „Ez a kehely az új szövetség az én véremben. Ezt tegyétek, valahányszor isztok belőle, az én emlékezetemre.” Valahányszor ugyanis e kenyeret eszitek, és e kehelyből isztok, az Úr halálát hirdetitek, amíg el nem jön. Ezért aki méltatlanul eszi a kenyeret vagy issza az Úr kelyhét, az Úr teste és vére ellen vét.

egybegyűltök: a közösségi élet középpontja és színhelye az összejövetel. Szent Pál éppen azért vádolja a korintusiakat, mert összejövetelük nem az igazi értékek körül zajlik – szeretetlenség és önzés uralja az Úr testének és vérének ünneplése és testvéri szeretet helyett.

az Úrtól kaptam: Szent Pál szívesen hivatkozik a kapott kinyilatkoztatásra. Az evangéliumok leírása előtt mintegy 15 évvel ez az első bizonyítéka az eucharisztia ünneplésének.

ezért nem dicsérlek: A szeretetközösséghez is hozzá tartozik néha a figyelmeztetés. Pál gondja, hogy összetartsa és a hitben megtartsa a nemrég megtérteket

Ld. még ApCsel 15,22-29; 1Kor 5,9; Gal 6,11; Jel 2-3

Kitekintés

Mi az ősegyház? Az ősegyház az apostolokkal és a Jézust személyesen ismerőkkel együtt összegyűlő keresztény közösség, az első század egyháza. Azért olyan jelentős, mert Jézusról közvetlen tudással rendelkezett.

Hogy ismerhetjük meg az ősegyházat? Tanítását az evangéliumokban, életét és tanítását pedig az újszövetségi levelekben ismerhetjük meg. Az apostolok leveleken keresztül segítették a megtérteket, hogy hitüket megtartsák, illetve olyan életformát válasszanak, amely hitüknek megfelel. (rabszolgaság – Filem; széthúzás, botrány – Kor; régi hit – Gal stb.) A közösségek valószínűleg kérdéseket is feltettek leveleken keresztül (vö. 1Kor 7,1).

Miért írnak az apostolok nemcsak a hitről, hanem erkölcsi szabályokról is? Mert a hit az egész életet érinti. A meggyőződés az életvitelben válik foghatóvá. Hogy ki miben hisz, azt végső soron az egész élete, nemcsak a szavai árulják el. Ennek megfelelően az újszövetségi levelekben általában először hitbeli tanítást, aztán megfelelő életszabályokat találunk. Aki tökéletesen elégedett az életével, nehezen fogad be új eszméket is.

Érdekesség

Római úthálózat. Akkori viszonyok közt fejlett, mai elképzeléssel lassú.

Papiruszok*

A római időkben nem volt könnyű az egész birodalomban elterjeszteni valaminek a hírét. Kr.u. 71-ben a rómaiak elfoglalták Júdeát és Jeruzsálemet. Mintegy tíz évig olyan pénzérmét verettek, amelyen a kép a legyőzött Júdeát jelképező nőalakot, megkötözött kezű férfit ábrázolt. A felirat pedig hírül adta a birodalom minden lakosának: IUDAEA CAPTA – Júdeát elfoglaltuk.

Összegzés

„Testben távol, de lélek szerint jelen vagyok” – 1Kor 5,3

Nekünk írták...

Törődj a másik hitével! Szülők/gyerekek, barátok, munkatársak stb. Az apostolok nem gazdasági ügyekről, nem is egészségről és hasonlókról érdeklődtek a keresztén közösségekben, hanem a hit kérdéseit vetették fel. Ebben legalább néha mi is követhetnénk őket.

2.4 Himnuszok, költészet

Bevezetés

Miért ír verseket az ember? Miért énekel? Fontos-e, hogy mit és hogyan mondunk? Ha ma sokan el is veszítik énekes jó kedvüket, és sokan nem olvasnak szívesen, azért mindez valóban hozzátartozik az emberséghez.

Részlet a Szentírásból – Jel 12,10b-12a

Ekkor nagy hangot hallottam az égben, amely így szólt:

Eljött Istenünk üdvössége, ereje és országa, és Fölkentjének királysága,

mert letaszították testvéreink vádlóját,

aki éjjel nappal vádolta őket Istenünk trónja előtt.

Legyőzték őt a bárány vérével, és tanúságuk igéjével.

Még életüket sem kímélték, mindhalálig!

Ezért örvendezzetek, ti, mennyek, és ti, akik benne laktok!

hangot hallottam: a zsidó hitvilágban nem ritkán isteni üzenetet jelez a „hang”. A Jelenések könyvének himnuszait időnként a mennyei közösség vénei (11,16), máskor maguk az üdvözültek (15,3) éneklik.

legyőzték, letaszították: ahhoz, hogy himnusz* szülessen, magasztos alkalom, magasztos igazság kell. A gonosz feletti győzelem ilyen alkalom. A győzelmet bárány, a feláldozott Krisztus szerezte, de azok vesznek benne részt, akik szintén életüket adták, a vértanúk. A szent szerző számára tükörképként összetartozik a földi és a mennyei liturgia – a földi ünneplés, a fehér ruhás megkereszteltek és a mennyben látott fehér sereg.

ti mennyek: a himnuszok gyakori stílusjegye, hogy megszólítanak másokat, kapcsolódjanak be az örömbe

Kitekintés

Miért találunk himnuszokat az Újszövetségben? Az igazságot könnyebb elfogadni, ha szép is. A himnuszok költői gyakran mély igazságokat fedeznek fel és fejtenek ki költői formában (vö. 1Kor 13, himnusz a szeretetről.) Az őskeresztények liturgiát is ünnepeltek, szertartásokat végeztek, amelyekhez nagyon illett, hogy hitüket szép formában, megjegyezhető módon, akár énekelve is kifejezzék. Vö.: Fil 2,5-11; 1Pt 2,21-25; Lk 1-2; Kol 1,12-20; Ef 1,4-10; 1Tim 3,16; 2Tim 2,11-13. Ezek a himnuszok rövidek, de kifejezők. A kereszténység Krisztus örömhírét hozza, tehát nagyon is illik hozzá, hogy ujjongjon örömmel (vö. húsvéti örömének – Exultet, nagy ünnepek szekvenciái).

A Szentírástól távol áll a költészet? Egyáltalán nem. A Szentírás nagyon gyakran a költészetben megszokott, képes beszéddel fogalmaz. A ’héber költészet’* remekeit találjuk a Bibliában, pl. a zsoltárok könyvében. A Szentírás nemcsak tanítani, hanem meggyőzni és gyönyörködtetni is akar. Isten nemcsak jó és igaz, hanem szép is.

Érdekesség

Szentírás és magyar költészet

Sárvár, 1541 – az első magyar időmértékes vers az első magyar nyelvű Újszövetség előszavában

Összegzés

Aki szeret, az énekel. Aki énekel, az kétszeresen imádkozik. – Szent Ágoston

Nekünk írták...

Ma mi örvendeztetett meg a leginkább? Minek tudok igazán örülni? Van-e kedvem néha telekiabálni a világot valami nagyszerűvel? A rossz példa ragadós – de az öröm is!

Zsoltáréneklés, zsoltárrecitálás lehetősége – az óra keretében akár gyakorlatban is.

2.5 Példabeszédek

Bevezetés

Csak olyan beszélgetéshez tudunk hozzászólni, amelynek ismerjük a témáját. És csak akkor érdemes hozzászólnunk, ha a témáról tudunk mondani valami újat is. A jó tanárok mindig úgy beszélnek, hogy hallgatóik megértsék, miről van szó, és tanuljanak valami egészen újat is.

Részlet a Szentírásból

Mt 13,31-35

Egy másik példabeszédet is mondott nekik: „A mennyek országa hasonlít a mustármaghoz, amelyet fogott a gazda és elvetett földjében. Ez kisebb minden más magnál, amikor azonban felnő, nagyobb minden veteménynél, fává terebélyesedik, úgyhogy jönnek az ég madarai, s fészket raknak ágai között.”

Ismét más példabeszédet mondott: „A mennyek országa hasonlít a kovászhoz, amelyet fogott az asszony, belekeverte három mérő lisztbe, s az egész megkelt tőle.” Ezeket mind példabeszédekben mondta el Jézus a népnek, s példabeszéd nélkül nem szólt hozzájuk. Így beteljesedett a próféta szava, mely így szólt: Példabeszédre nyitom ajkam, hirdetem, ami a világ teremtésétől fogva el volt rejtve.

mennyek országa: Jézus azért jött, hogy meghirdesse Isten országának, Isten uralmának közelségét (vö. Mk 1,14). A „mennyek országa” kifejezés Máté sajátja, aki zsidó lévén nem akarta kiejteni az Isten nevét. A 13. fejezetben 7 példabeszédet ír le erről a témáról, kettőt meg is magyaráz.

Miben hasonlít és miben különbözik a két rövid példabeszéd (hasonlat*)?

Hasonlóság: kicsi/nagy. Különbség: a növekedés nem másokra irányul, míg a kovász a tésztát keleszti meg – aktív szerep az evangélium továbbadásában.

Kitekintés

Miért volt jó tanító Jézus? Mert mindenki számára érthetően tudott beszélni – erről tanúskodnak a példabeszédek. Mert a tanítása és az élete összhangban volt egymással (ellenségszeretet a kereszten is). Mert a vele találkozók szükséglete szerint hol irgalmat gyakorolt, hol pedig komoly követelményt támasztott (vö. Jn 8,1-11).

Milyen hatása volt Jézus példabeszédeinek? Jézus hallgatói megérezték, hogy szavaiban erő volt: „Úgy tanított, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az ő írástudóik.” (Mt 7,29) Jézus példabeszédei azt az új rendet villantják fel egy-egy képben, amely Isten közelségével kialakul. Ez az új rend az Isten országa. Isten országa azoknak az embereknek a közössége, akik hisznek Jézusnak, és megtérnek.

Érdekesség

Egy ószövetségi példabeszéd, amely nagyon hatásos volt: Nátán Dávidnál 2Sám 12,1-12.

János evangélista kevés példabeszédet közöl. Ő azt mutatja meg, hogyan tanított Jézus a csodáival (az élet kenyere: Jn 6; világ világossága: Jn 9; feltámadás és élet: Jn 11 stb.)

Összegzés

Ha megérted, hogy köves talaj, útszél vagy tövises vetés vagy, már elkezdtél jó földdé változni! Vö. Mt 13,3-9

Nekünk írták...

Amikor hallok vagy olvasok egy szentírási szakaszt, érdemes feltenni a kérdést: Hol vagyok a történetben? Kivel tudnék azonosulni? Kivel nem? Miért?

Az evangéliumot csak úgy érdemes hirdetni, hogy ismerjük és szeretjük azokat, akikhez szólunk.

Ismerem-e a pásztor hangját? Sok modern példabeszéd – politikai szlogen, reklámfogás, oktalan közszellemet kifejező mondás – akadályozza, hogy Isten szerinti és boldog legyen az életem.

2.6 Prófétai szó

Bevezetés

Igazán boldogabbak lennénk, ha tudnánk a jövőt? A remény* a legjobbat várja, ahogy az emlékezés a legszebbet és leglényegesebbet őrzi. Isten nem azért küldte a prófétákat sem, hogy megmondják, mit hoz a holnap, hanem azért, hogy ébren tartsák a reményt, a várakozást, amely majd Istenben teljesedik be.

Részlet a Szentírásból – Jel 22,1-5.20

És megmutatta nekem az élet folyóját, kristályhoz hasonlóan ragyogott, Isten és a Bárány trónjából fakadt. Az utca közepén és a folyam két partján az élet fái álltak. Tizenkétszer hoznak gyümölcsöt, vagyis minden hónapban teremnek, a fa levelei meg a népek gyógyulására szolgálnak. Átok többé nem lesz benne. Az Isten és a Bárány trónja áll majd ott, és szolgái hódolnak neki. Látni fogják arcát, és a homlokukon lesz a neve. Nem lesz többé éjszaka, és nem szorulnak rá a lámpa világítására, sem a nap fényére. Az Úr, az Isten ragyogja be őket, és uralkodni fognak örökkön-örökké.

Aki mindezt tanúsítja, az mondja: „Igen, hamarosan eljövök. Amen.” Jöjj el, Uram Jézus!

Az élet folyója: a kép a templomra emlékeztet, amelyből Ezekiel szerint folyam fakadt, amely megöntözte a pusztát. Már nincs szükség templomra, mert Isten maga van jelen, hogy kegyelmet, életet adjon.

Isten ragyogja be őket: A Szentírás azzal a látomással zárul, amellyel kezdődik: Isten és ember zavartalan barátságban van egymással. A világban csak rejtőzködő Isten végre teljes dicsőségét megmutatja.

mindezt tanúsítja: A Jelenések könyve az apokaliptika nyelvezetét használja, amely gyakran hivatkozik látomásokra, titkos tudásra. Ezért fontos a közvetítő tanúságtétele.

Jöjj el, Uram Jézus! Amit látomásban láttunk, amit ígéretként kaptunk, ami reményt kelt az olvasóban, azt még várakozva ki kell esdeni. Ez a kereszténység, de az egész emberiség nagy adventje is.

Kitekintés

Vannak próféták az Újszövetségben is? Vannak, bár feladatuk nem annyira meghatározó, mint az Ószövetségben (vö. ApCsel 21,9; 1Kor 12,28; Ef 2,20). Krisztus beteljesítette a próféták ígéreteit. Őt magát is prófétának tartotta a környezete. A Krisztusban megkeresztelt emberek hivatása is, hogy prófétai szolgálatot gyakoroljanak. Ennek lényege, hogy a Szentlélekre figyelve értsék és értelmezzék a világot. Segítsék az embereket, hogy dolgaikat a végső célra tekintve szeretetben rendezzék, és ne veszítsék el az igazságosabb és testvériesebb világ reményét.

A Jelenések könyve sok félelmetes látomást tartalmaz. Meg akar ijeszteni? Isten nem akar senkit sem félelembe taszítani. Azonban az, amit az ember maga körül lát, gyakran félelmetes és embertelen. A borzalmak felsorolása inkább kiemeli, hogy Isten mindennek ellenére nemsokára közbelép azok oldalán, akik a jót keresik. Azok, akik számára ez a könyv eredetileg íródott, szintén nagyon nehéz helyzetben éltek.

Mit mond a Biblia a jövőről? A Biblia hisz Isten igazságosságában és irgalmában. Isten igazságos, ezért a jövő kiszámítható: nem remélhetek szép jövőt, ha magam állandóan a rútat választom. Isten irgalma az ő mindig kezdeményező szeretete. Aki a világot szeretetből teremtette, útjára indította, az haza várja a világot. „A jövőről nem sokat tudok, de a végítéletet magam előtt látom.” – írja Pilinszky János, aki a végítéletben az önmagát kiüresítő szeretet végső számonkérését és beigazolódását látja. Amikor majd Krisztus lesz minden mindenben, a mindenség visszatér forrásához.

Érdekesség

II. János Pál az Ecclesia in Europa c. enciklikáját a Jelenések könyvére alapozva, mintegy annak stílusában írta meg. Fel akarja kelteni az alvó nyugati kereszténységet, hogy adjon reményt halálba tartó kortársainak.

Összegzés

1Kor 13,8-13

A prófétálás véget ér, a nyelvek elhallgatnak, a tudomány elenyészik.

Most megismerésünk csak töredékes, és töredékes a prófétálásunk is.

Ha azonban elérkezik a tökéletes, ami töredékes, az véget ér.

Gyermekkoromban úgy beszéltem, mint a gyerek, úgy gondolkoztam, mint a gyerek, úgy ítéltem, mint a gyerek. De amikor elértem a férfikort, elhagytam a gyerek szokásait.

Ma még csak tükörben, homályosan látunk, akkor majd színről színre. Most még csak töredékes a tudásom, akkor majd úgy ismerek mindent, ahogy most engem ismernek.

Addig megmarad a hit, a remény és a szeretet, ez a három, de közülük a legnagyobb a szeretet.

Nekünk írták...

Ha olvasod a Szentírást, ne menj tovább anélkül, hogy a jövőbe néznél. Apró, konkrét elhatározást vihetsz magaddal; de legalább egy apró felismerést, csodálkozást, ami belülről alakít. Ne csak emlékezz, hanem kérd is, hogy új életed legyen.