Nemzetközi ökumenikus biblikus szimpózium

a Biblia Éve jegyében

Esztergom, Szent Adalbert Központ, 2008. jún. 23-25.

Beszámoló és a teljes hanganyag

Mária Rádió – Katolikus Rádió

A Biblia éve történelmi jelentőségű ökumenikus összefogás Magyarországon: nem volt még olyan, hogy katolikusok és protestánsok azonos témához kapcsolódva ünnepeltek végig egy egész esztendőt. Ennek érzékeltetéséhez pedig szükség van olyan „központi” eseményekre, amelyekben fel tudjuk mutatni, hogy a gyakorlati összefogás és együttműködés nem csak a helyi szinteken lehetséges, hanem a „legmagasabb” szinten is.

A Biblia-év első ilyen központi eseménye volt az a Nemzetközi Ökumenikus Biblikus Szimpózium volt, amelyet az esztergomi Szent Adalbert Képzési, Lelkiségi és Konferencia Központban 2008. június 23-26. került megrendezésre. A szimpózium szervezői, a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat – a katolikus egyház megbízásából – és a protestáns Magyar Bibliatársulat – az evangélikus és a református egyház megbízásából – azzal a céllal hívták meg külföldről és itthonról az előadó biblikus professzorokat: hogy egyrészt, a konferencia első munkanapján, 24-én egymásnak és a szimpóziumra ellátogató érdeklődőknek felmutassuk azokat a sajátosságokat, úgy különbségeinket mint közös meglátásainkat, amelyekkel a Szentírás katolikus és protestáns kutatóiként, olvasóiként rendelkezünk. Másrészt, a konferencia második munkanapja egy másik, sokkal speciálisabb, de igen aktuális téma kifejtését tűzte ki célul. Azt vizsgáltuk, hogy a Biblia mennyire „média-képes” könyv a 21. században. Mennyire kommunikálható a Biblia sajátos nyelvezete és üzenete a telekommunikációs eszközökben anélkül, hogy az eszközök sajátosságai veszélyeztetnék magának a bibliai nyelvezetnek és üzenetnek az integritását.

A felvetett témák és a közös, ökumenikus ünneplés fontosságát jelzi, hogy a szimpózium megnyitását megelőzően a Katolikus Püspöki Konferencia Sajtóirodája sajtótájékoztatón ismertette a médiumok képviselőivel a szimpózium célkitűzéseit. A sajtótájékoztatót Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, D. Szebik Imre, a Magyar Bibliatársulat elnöke és Szerdahelyi Csongor, a MKPK Sajtóirodájának vezetője tartotta. Bábel Balázs elmondta, hogy a hétfő este kezdődő biblikus szimpóziumon, amelyet Erdő Péter bíboros és D. Szebik Imre evangélikus püspök nyit meg, nemcsak a három nagy keresztény egyház vesz részt, hanem a zsidóság is képviselteti magát előadókkal. Meglátása szerint a Bibliát vizsgáló konferencia feltárja majd az egyes felekezetek közötti hitbeli különbségeket, hiszen a Szentírást köztudottan másként magyarázzák a különböző egyházak. Az érsek közlése szerint ez arra vezethető vissza, hogy "csak töredékesen lehet visszaadni Jézus szavait" emberi kifejezőeszközökkel. Külön szólt arról: az egyházak a tanításuk 95 százalékában mégis ugyanarra helyezik a hangsúlyt, mert a közös nevező közöttük "Isten hódolatának keresése", illetve az a cél, hogy jobbá legyen a Föld lakossága az evangélium által.

Szebik Imre az esztergomi konferenciához kötődően kiemelte: fontosabb az egyezőségek megtalálása, mint a különbségek keresése a felekezetek között. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a szimpóziumon megbeszélik a modern kor kommunikációs követelményeihez való igazodást is a Szentírás terjesztése terén. A nyugalmazott evangélikus püspök beszédében a Biblia és a képzőművészetek, zene és irodalom kapcsolatára utalt, valamint arra, hogy a Biblia "emberséget növelő üzenetével jelenik meg".

A szimpózium megnyitását megelőző vacsorán Erdő Péter bíboros jelenlétében a házigazda, a rendezvény helyszínéül szolgáló Szent Adalbert Központ igazgatója, Székely János püspök köszöntötte az előadókat, vendégeket és a résztvevőket. Köszöntésében kifejezte örömét: „Különböző keresztény felekezetek, testvéregyházak együtt ünnepeljük azt az élő isteni Szót, amely nem betű, hanem lélek és élet. Azt az Igét, amely az idők teljességében testet öltött. Még jobban emeli ennek az ünnepnek a szépségét, hogy itt a Magyar Sion hegyén vagyunk, a magyar kereszténység gyökereinél…”

A vacsorát követően került sor a Szimpózium ünnepélyes megnyitására az esztergomi Bazilikában. Ennek során Erdő Péter bíboros köszöntő, megnyitó szavai hangzottak el, majd Szebik Imre püspök igei áhítata, végül pedig egy rövid hangverseny.

Erdő Péter bíboros szavaiból idézünk **: „Nagy örömmel nyitjuk meg most itt, az esztergomi Bazilikában ezt a nemzetközi, ökumenikus kongresszust a Bibliáról. Sokan kifejezték már, hogy talán ez a mi közös ünneplésünknek az egyik csúcspontja. Méltán, hiszen a Biblia olyan könyv, amely hozzájárul ahhoz, hogy nép váljon a hívő embereknek a csoportjából… Adja Isten, hogy ennek a kongresszusnak gazdag kulturális, emberi, de hitbeli gyümölcsei és eredményei legyenek. Magyarországon a Biblia Évét ünnepeljük – szóljanak ezek az üzenetek az egész hívő és érdeklődő közönséghez, egész népünkhöz, egyházainkhoz.”

A megnyitó áhítatot Szebik Imre püspök tartotta. ** Igehirdetésének vezérfonalául János Jelenéseinek első fejezetéből azokat a verseket választotta (Jel 1,1-3), amelyben a Biblia Éve alapgondolatául választott szavak olvashatók: „Boldog, aki felolvassa, és boldogok, akik hallgatják ezeket a prófétai igéket, megtartván azt, ami meg van írva bennük…” Az evangélikus püspök rámutatott arra, hogy ezeket a szavakat János apostol a Domitianus-féle egyházüldözés idején írta, amikor sokan voltak a keresztény gyülekezetekben, akik megrendülten, mártíromságra készen, vagy éppen kételkedve nézték az eseményeket. „És akkor János Patmosz szigetén kijelentést kap Jézus Krisztustól, hogy boldog, aki olvassa az Igét, boldog, aki Krisztusra néz, boldog, aki Krisztusért mártíromságot is vállal, boldog, aki tanúskodik róla, boldog, aki terjeszti – ha tetszik – kommunikálja. Olyan esemény ez, amelyben helyt kellett állnia az első keresztényeknek, olyan megpróbáltatás ez, amelynek vérrel írt mártírsága a történelem hiteles pecsétjévé válik az egész egyház számára. Ebben a reménységben tesszük mi is, hogy olvassuk, felolvassuk az Igét…” – A megnyitó áhítat után Baróti István orgonaművész koncertje következett, melynek során az ünneplő közönség Bach, Liszt, Messiaen, Dupré és Kodály műveket hallgathatott meg.

A szimpózium első napján az előadások sorát Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek bevezető gondolatai nyitották meg. ** Néhány rövid részlet „A Biblia üzenete: Isten szólt – A kinyilatozatásról” című előadásból: „Az istenélmény módját elemző kutatás csak a skolasztikus korban lett szokásos, Aquinói Szent Tamás a Summa Theologica-ban tette fel a kérdést, hogyan lehetséges az, hogy Isten gondolatait embernek közölni tudja. A feleletet a prófétai megismerésben találta meg. A prófétai ismeret Szt. Tamás szerint karizmatikus adomány, mely a többi isten adománytól eltérően csak kevés kiválasztottnak lesz az osztályrésze. A szentírók sugallatától a próféta ismeret abban különbözi, hogy még a próféta tudatában van annak, hogy Isten élménye van, a Szentírás sugalmazásakor ez a tudat nem az író, hanem a hívő közösség öntudatában világosodik meg. Amikor Isten követe által közli üzenetét az emberrel, a belső ige a követ ajkán külső ige lesz (igehirdetés, prédikáció)…   (Összefoglalás a Katolikus Rádióban.**)

A 20. század elején egyre több hittudós tanította, hogy a kinyilatkoztatás nemcsak Isten szavában, hanem tetteiben is megvalósul. Azt is kiemelték, hogy a kinyilatkoztatás nemcsak a múltban megtörtént tény, hanem ma is a hit megszületésének pillanatában újra és újra megismétlődő esemény. Így aztán a kinyilatkoztatás inkább a jelenben megismétlődő párbeszéd lett Isten és ember között.”

A két nap során elhangzott előadások előreláthatólag még ez év folyamán könyv formájában is kiadásra kerülnek a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat és a protestáns Magyar Bibliatársulat gondozásában. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül megemlítünk néhány érdekes részletet az egymás követő tanulságos és izgalmas előadásokból.

Székely János püspök, katolikus biblikus bemutatta **, hogyan alakult ki maga a kánon mint fogalom, hogyan született meg a zsidó kánon Kr. u. 90-től, később a keresztény szentírási könyvek listája, végül pedig a protestáns kánon. Ezzel kapcsolatban a következőket mondta: „Az a pillanat, amikor Luther a rövid kánon mellett dönt, a Lipcsei Disputa. Mi lehet ennek a döntésnek a hátterében? Hatással lehet a protestantizmus döntésére a humanizmus és a reneszánsz, amely az eredetihez akar visszanyúlni, a héberhez; a középkor latin szövegei mögött az ókori forrást megtalálni. Talán benne van ebben a döntésben az is, hogy határozottabban szétválassza az Ószövetséget az Új-tól.” (Rövid összefoglalás a Katolikus Rádióban.**) – Karasszon István református biblikus professzor** többek között ismertetett egy érdekes elméletet Mózes öt könyvének kialakulásáról. Eszerint az elképzelés szerint a perzsa korban, a perzsák szokásos igényének megfelelően egyesítettek három korábbi törvénykönyvet ebben az ötkötetes műben.

Raj Tamás főrabbi a zsidó szentírásmagyarázat négy fajtáját ismertette és szemléltette egy szentírási szöveg kapcsán.** Az írásmagyarázat négy formája náluk a következő: a kifejtés (fundamentális magyarázat), az utalás (allegorikus m.), a kutatás (homiletikus m.) és a titok feltárása (misztikus m.). Izsák „megkötözésének” (hisz nem áldozták fel!) történetének magyarázata ennek megfelelően: 1. az elbeszélés célja visszariasztani az izraelitákat a környezetükben szokásos elsőszülött-feláldozástól („kifejtés”), 2. Izsák a sokat szenvedő de mindent túlélő zsidóság előképe („utalás”), 3. Ábrahám az Istennek való feltétlen engedelmesség példája („kutatás”), végül pedig: Ábrahám vétkezett, mert ezúttal nem próbálta elhárítani fia feláldozását (vö. Szodoma esetében), ezért Isten többé nem is szólt hozzá („titok”). – Rózsa Huba katolikus biblikus professzor ** előbb felvázolta a nyugati bibliatudomány kutatási módszereinek teljes skáláját, majd a hatnapos teremtéstörténet (Ter 1,1-2,4a) részletes elemzésén keresztül a gyakorlatban is bemutatta azokat. Vizsgálta például azt is, hogy hogyan sikerült a kérdéses szöveg szerzőjének hat napra elosztania a nyolc teremtési aktust.

A kereszténység meggyőződése, hogy a kinyilatkoztatás teljességét és csúcspontját a Jézus által adott isteni üzenet képezi. Ennek lényege Kocsis Imre katolikus professzor szerint** Isten országának, „uralmának” megvalósítása és hirdetése. Az előadó rámutatott, hogy ezt „az Isten uralmáról szóló örömüzenetet csakis az `abba` megszólítással felvillantott és a dicsőítő imában (Lk 20,21-22; vö. Mt 11,25-26) felvillantott kapcsolat – az Atya és a Fiú kölcsönös ismerete – fényében érthetjük meg igazán.” – Magyar István budapesti orosz ortodox protojerej** ismertette a hallgatósággal azt az érdekes ortodox felfogást, miszerint az Újszövetség az őskeresztény liturgia gyümölcse, ezért természetes, hogy forrása is az ortodox liturgiának. A liturgikus cselekmények során a Szentírás a középpontban áll, sőt más esetekben is kiemelt helyet kap a vallásgyakorlatban. Ha például gyónás után valaki megkapja a feloldozást, megcsókolhatja a Bibliát.

A Jelenések könyve és általában a jánosi irodalom jellegzetességeiről katolikus és protestáns szempontból két avatott szakértő, Fodor György katolikus és Bolyki János református professzor nyújtottak áttekintést. Ennek során Fodor György kiemelte**, hogy ez a könyv „Isten történelemre vonatkozó örök terveinek könyve.” Bolyki János pedig ** arra mutatott rá, hogy „a protestáns írásmagyarázók szívesen használják az egyházi atyák írásmagyarázatait, ha azok közelebb hoznak a Biblia értelmezéséhez, és a Jelenések könyve sárkányait nem azonosítják a Pápasággal, mint azt ötszáz éve egyesek tették…”

A konferencia első napjának ünnepi záróaktusát képezte az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye bibliakiállításának megnyitása. Erdő Péter bíboros, megyés főpásztor örömmel mutatta be csodálatos könyvritkaságok szépen berendezett tárházát, majd Székely János püspök szakszerű tárlatvezetése következett, melynek során a résztvevők megismerhették minden kiállított ősi kézirat, Biblia, Szentírással kapcsolatos gobelin stb. különleges értékét. Természetes, hogy az esztergomi Prímási Könyvtárban őrzött Jordánszky kódex (reformációt megelőző magyar bibliafordítás) központi helyet kapott a kiállításon, nemkevésbé az Erdő Péter által felfedezett nyomdai kéziratlapok az 1626-ban megjelent első magyar katolikus Bibliából.

A szimpózium második napján már nem annyira Biblia üzenete állt a vizsgálódás középpontjában, hanem ennek az üzenetnek a közvetítése, kommunikációja, ill. annak lehetősége és különböző formái. Benyik György katolikus professzor a magyar bibliafordítások történetét ismertette. A jelentősebb magyar bibliafordítások szövegét néhány helyen összevetve bemutatta a fordítói munka nehézségeit és kihívásait **. – Thomas Kaut professzor (Münster, egyben a Bibliatársulatok Világszövetsége fordítói konzultánsa) a bibliafordítás „etikájáról” szólt.** A fordító legfőbb erénye a hűség. De mihez legyen hű? A szöveg betűjéhez? A szöveg formájához, struktúrájához? A szöveg tartalmához, hatásához? Kaut professzor szerint a fordítónak az eredeti szerzőhöz és az eredeti olvasókhoz kell hűnek lennie, nemkevésbé pedig a saját egyházának közösségéhez.

A Biblia és a művészetek témában elsőként Dávid Katalin Széchenyi-díjas művészettörténész villantott fel néhány gondolatot a Szentírásnak a képzőművészet terén betöltött szerepéről, valójában döntő, meghatározó jelentőségéről.** Nincs sora, motívuma a Bibliának, mely meg ne jelent volna valamely művészi ábrázoláson. A Biblia a művészet számára a témák kimeríthetetlen tárháza, ugyanakkor a művészet fontos szerepet tölt be a bibliai üzenet megismertetése és közvetítése terén. A Krisztus-ábrázolások különböző formáit ismertetve az előadó sejteni engedte ennek az alkotó világnak a gazdagságát. Az oroszlán például sokszor Krisztus jelképe a művészetben („Jákob oroszlánja”), máskor a Sátáné („körüljár, keresve, kit nyeljen el”). A Jáki templom oszlopát (azaz az egyházat) a Sátánt jelképező oroszlán tartja, de mancsai között ott egy kis emberke, akit sikerült elkapnia. – Fabiny Tibor evangélikus professzor a Biblia és az irodalom kapcsolatát mutatta be **, rámutatva, hogy az emberi alkotó szellem ezen a téren is sokat merít a Szentírásból, és ebben a formában is közvetítője a bibliai értékeknek. Hazánk jelenleg a Reneszánsz Évét is ünnepli: nyugodtan mondhatjuk, hogy a bibliaolvasás ma a reneszánszát éli.

A Szentírás tényleges terjesztéséről és a bibliaapostolságról a Szimpózium két szervezője szólt: Tarjányi Béla biblikus professzor, a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat ügyvezető elnöke, és Pecsuk Ottó, a protestáns Magyar Bibliatársulat Alapítvány főtitkára. Tarjányi Béla rámutatott, hogy a Szentírásnak, mint Isten felbecsülhetetlen értékű ajándékának elfogadása három formában történik**: hallgatjuk a szent szövegek felolvasását és magyarázatát, egyénileg, lelkiolvasmányképpen olvassuk a Szentírást, és közösségben is olvasva megosztjuk egymással a Szentírás által kapott ösztönzéseket, kegyelmeket. Ezt szorgalmazza a katolikus Bibliatársulat a Biblia terjesztésével – lehetőleg olcsón, ellátva a határon túli magyarokat is –, bibliaapostolképző szemináriumok tartásával – eddig kb. 60 alkalommal, a határon túli magyarok körében is –, segédeszközök, kiadványok terjesztésével, előadások biblikus napok tartásával. – Pecsuk Ottó főtitkár ismertette az 1804 óta működő protestáns bibliatársulatok tevékenységét**. A protestáns Egyesült Bibliatársulatoknak ma 146 országban van tagszervezete, tevékenységük 200 országra terjed ki, évente mintegy 25 millió teljes Bibliát, 14 millió Újszövetséget és körülbelül 350 millió szövegválogatást adnak a hívek és érdeklődők kezébe. A Magyar Bibliatársulat Alapítványnak 12 egyház a tagja, legfőbb feladatának tekinti a Biblia kiadását, terjesztését, fordítását és népszerűsítését.

Larry Hurtado edinburghi és Lénart de Regt amszterdami professzorok a Biblia kommunikációs aspektusait vizsgálták és mutatták be előadásaikban, az előbbi az ókori bibliai kéziratok, míg utóbbi a 21. századi modern adathordozók szempontjából. Larry Hurtado rámutatott**, hogy az első századokban az egyéb írásművek (filozófia, történelem, szórakoztató irodalom) egy szűk réteg, az akkori társadalom „elitje” számára készültek, addig a Szentírás másolatait sokkal tágabb publikum olvasta és hallgatta az istentiszteleteken. Ennek megfelelően a kéziratok külső formája is egyszerűbb volt, kevésbe díszes, elegáns. Lénart de Regt kiemelte a modern adathordozók jelentőségét a Szentírás terjesztése, népszerűsítése terén**. Ez az új eszköz eddig soha nem látott lehetőségeket és könnyebbséget jelent a bibliai szövegek sokszorosítása, olvasása szempontjából

Végül Fabiny Tamás evangélikus püspök, aki a Duna TV vallási műsorainak szerkesztője volt hosszú éveken át, a ma fölkapott Júdás-téma kapcsán – videoklipek beiktatásával – bemutatta**, hogy az audiovizuális médiumokban milyen hihetetlen új lehetőségek rejlenek ma, és mennyire szükséges ezek minél nagyobb mértékű igénybevétele. Nagyon fontos azonban, hogy a bibliai üzenet hitelesen jelenjék meg ezekben a médiumokban, ne pedig elferdítve, szenzációt hajhászva, mint például számos ma forgalomban lévő és készülő vallási témájú műalkotásban.

A Szimpózium – kiemelt, központi jelentőségének megfelelően – nagy érdeklődéssel találkozott a sajtó részéről is. Az előadásokat a Mária Rádió elejétől fogva mindvégi élőben közvetítette. Számos újság, rádió munkatársai megtisztelték jelenlétükkel a rendezvényt, vagy kértek interjút a szervezőktől, előadóktól. Tapasztalataink szerint a résztvevők örömmel fogadták és érdeklődve hallgatták a felkészült szakemberek előadását, amelyek igyekeztek hiteles és átfogó képet adni mind a Biblia központi üzenetéről, mind pedig ennek az üzenetnek a közvetítéséről a mai világban.

Elismeréssel kell szólnunk a kényelmes elhelyezésről, a kifogástalan ellátásról a Szent Adalbert Központban. A technikai felszerelés elsőragú, és kitűnően működött Tóth János technikus és munkatársai keze alatt. Köszönet illeti a szinkrontolmácsokat, akik lehetővé tették, hogy külföldi vendégeink követhessék a magyar előadásokat, mi magyarok pedig megérthessük az övéket. Nagy segítséget jelentett a Hittudományi Kar két hallgatójának helytállása a vendégek fogadása, eligazítása terén. Külön elismerést érdemel Pecsuk Ottó főtitkár szakavatott szervező munkája, fáradhatatlan irányítása, mindenre kiterjedő figyelme, közreműködése.

Beszámolónk végén hadd idézzük újra Erdő Péter bíboros szavait, amelyeket a megnyitó ünnepségen mondott: „Ez a mi közös ünneplésünknek az egyik csúcspontja. Méltán, hiszen a Biblia olyan könyv, amely hozzájárul ahhoz, hogy nép váljon a hívő embereknek a csoportjából… Adja Isten, hogy ennek a kongresszusnak gazdag kulturális, emberi, de hitbeli gyümölcsei és eredményei legyenek!” Ebben bízva köszönjük a szervezőknek a szervezést, a Háznak a vendéglátást, az előadóknak az értékes gondolatokat, a résztvevőknek és a sajtónak pedig a megtisztelő érdeklődést és figyelmet.

Tarjányi Béla

Korábbi anyagok: Program, előkészületek >>>
Híradások: Párbeszéd >>> Előzetes >>> Hírporta   >>> Magyar Kurír   >>>
Fidesz.hu   >>> mno.hu   >>> MKPK Sajtóiroda   >>> Elkezdődött >>>
Beszámolók: Nincs különbség... >>> Megkérdeztük Tarjányi Bélát... >>> Fehérvár  >>>
MKPK Sajtóiroda >>> VPA Hírporta >>> Hírextra >>> Sajtó >>>