Itt az ezer nyelven megnyíló Isteni Írás
Bibliakiállítás Kalocsán
2008. ápr. 26.
A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár páratlanul gazdag kódexekben és a könyvkiadás első évtizedeiből származó ősnyomtatványokban. A 15 ezer kötetes gyűjtemény közel ezer szentíráskiadást is őriz. A Biblia évére rendezett kiállításon ebből a gazdag anyagból több mint száz ritka példány látható a kalocsai érseki palota Patachich-termében. A gyönyörű, barokk enteriőrben elhelyezett tárlatot Juliusz Janusz apostoli nuncius és Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek nyitotta meg április 25-én.
A 13. századot megelőzően csak kevés teljes biblia létezett. Másolása drága és időigényes munka volt, az elkészült, óriás méretű könyvet pedig csak olvasóállványon lehetett olvasni. Ehelyett a Biblia egyes részeit másolták és kötötték egybe: a zsoltárokat, a prófétákat, és leggyakrabban az evangéliumokat. Az 1200-as években megjelentek a hordozható bibliák, melyek hamarosan nagy népszerűségre tettek szert. Egy ilyen, különleges szépségű, mindössze pár milliméteres betűkkel, hártyavékony pergamenre írt, kisméretű szentírást csodálhat meg a látogató a speciális üveggel ellátott tárlók egyikében.
A 15. századi első nyomtatott könyvek, az ősnyomtatványok közül a nürnbergi, velencei és bázeli műhelyek munkáiból láthatunk kézzel színezett metszeteket, tollrajzos motívumokkal díszített bibliákat. Külön vitrint szenteltek a kiállítás szervezői a latin nyelvű bibliafordításnak, a Vulgátának, melynek 1590-es római kiadása is szerepel a tárlaton.
Protestáns kiadásokban is igen gazdag a főszékesegyházi gyűjtemény. A kiállításon Luther első német fordításai mellett megtalálható a reformátor kézjegyével ellátott, személyes használatú szentírása is.
A tudományos szövegkiadásokat a leghíresebb többnyelvű bibliák képviselik. A 16. században Antwerpenben megjelent négynyelvű kiadás (héber, khaldeus, görög és latin) mellet a kutatók számára legfontosabb 17. századi londoni kiadás is helyet kapott a válogatásban. A héber, görög, khaldeus, szamaritánus, arab, perzsa nyelvű hatkötetes mű mérföldkő a biblikus és a keleti nyelvek kutatásában. A hiteles szövegek mellett azok pontos latin fordítása is olvasható.
A magyar fordítások sorából nem hiányozhat az ún. Vizsolyi Biblia mellett az első nyomtatott magyar nyelvű katolikus biblia, Káldi György fordításának 1626-os bécsi kiadása sem. Ezek mellett kapott helyet az Aranybiblia, mely a Szent Jeromos Bibliatársulat kiadásában a Biblia évében jelent meg. A társulat igazgatója, Tarjányi Béla professzor a megnyitón elmondott beszédében örömének adott hangot: az ország minden részében programok sokasága születik a Biblia évében, ami azt mutatja, hogy a történelmi egyházak közös kezdeményezése a keresztények körében visszhangra talált.
Ennek a kiállításnak mindnyájunkat bátorítani kell, hogy olvassuk a Bibliát, használjuk fel Isten Igéjét az imádságainkban, a liturgiában és éljünk Isten Igéje szerint – hangsúlyozta megnyitójában Juliusz Janusz apostoli nuncius.
A kiállítás, melyet művészi metszetekkel díszített képes bibliák, ritka bibliai térképek, különleges méretű kiadások látványa tesz felejthetetlenné, április 26. és szeptember 25. között keddtől vasárnapig 9-17 óra között csoportosan, tárlatvezetéssel tekinthető meg.
Forrás: MKPK Sajtóiroda > > >
