A 70 éves Sulyok Elemér OSB köszöntése

Szerda délután a pannonhalmi bencés kolostorban rendtársai, biblikus kollégái és barátai meleghangú, baráti összejövetelen köszöntötték a hetven éves Sulyok Elemér atyát, és átadták a jubilánsnak a tiszteletére készült ünnepi kötetet. Asztrik főapát köszöntése után az ünnepelt meghatott szavakkal mondott köszönetet, majd Simont T. László professzor bemutatta a megjelenteknek az általa szerkesztett „Utolérnek téged a szavak – A hetvenéves Sulyok Elemér köszöntése” c. tanulmánygyűjteményt.

A Pannonhalmi Bencés Apátság Szent Márton termében megrendezett bensőséges, családi hangulatú ünnepség keretében a bencés rendtársak, számos magyar biblikus professzor, valamint az Apátság munkatársai, a Pannonhalmi Szemle szerkesztői és sok jó barát jelenlétében került sor a 70 éves Sulyok Elemér atya köszöntésére szerda délután.

A megjelenteket, mindenekelőtt pedig az ünnepeltet Várszegi Asztrik főapát köszöntötte, aki maga is tanítványa volt Elemér atyának. Minden jelenlévő egyetértett azzal, ami elhangzott ebben a köszöntőben: „Elemér atya a magyar bencések legnemesebb hagyományait egyesíti személyében: az istenkereső és Isten igéjét a zsolozsmában ünneplő bencés szerzetest, az eukharisztia ünneplése során Isten szavát méltón és felkészülten hirdető papot, és azt a tanáregyéniséget, aki, bárhol tanít, `nem középiskolás fokon` adja elő tudása és szellemi kincseit. Boldogok és hálása vagyunk, hogy tanítványai lehetünk.” A főapáti köszöntő meghallgatása >>> Asztrik főapát ezután átnyújtotta Sulyok atyának a jubileumra készült tanulmánykötetet.

Elemér Atya a rá jellemző szerény szavakkal válaszolt a Főapát köszöntésére. Röviden visszatekintett rendi, tanári és biblikus életútjára, majd köszönetet mondott az ünnepi kötetért és a szép ünnepért. Néhány részlet: „Gyakorló éveim során Monsberger Ulrik kormányzó perjel úr beíratott a Központi Hittudományi Akadémiára, hogy biblikus tanulmányokat folytassak. Megmondom őszintén: féltem és szorongtam ettől a nem várt pályamódosítástól. A perjel úr azonban bátorítgatott: `Ne félj, gyehek – ez volt a szavajárása –, meglátod: sine cura életed lesz Pannonhalmán!` Negyven évvel ezelőtt, amikor visszajöttem Pannonhalmára, egy kicsit másképpen festett a helyzet. Filozófiát kellett tanítanom a Főiskolán, a gimnáziumban pedig hittant és magyart. Sose gondoltam volna erre…” – „Most köszönetet kell mondanom rendi elöljáróimnak, Norbert, András, Asztrik főapát uraknak, elhunyt és élő kollégáimnak, rendtársaimnak, testvéreimnek, az ünnepi kötet szerzőinek, szerkesztésében, gondozásában, kiadásában közreműködő minden résztvevőnek, a Pannonhalmi Szemle szerkesztőinek, főiskolai és gimnáziumi kollégáimnak, az itt egybegyűlt kedves vendégeknek, a közel háromezer pannonhalmi diáknak, a budapesti, révkomáromi, szombathelyi, csanádi hallgatóknak, a Sophia és a Sapientia növendékeinek megértésükért és elfogadó szeretetükért.” Elemér atya meghallgatása >>>

Végül Simon T. László rendtárs, a római Ateneo S. Anselmo egyetem biblikus professzora, az Elemér atya tiszteletére készült kötet szerkesztője ismertette a mintegy negyven szerző tanulmányait tartalmazó kiadványt. Ennek kapcsán – Elemér atya munkásságának fő irányvonalához igazodva – a bibliakutatás területéről villantott fel néhány érdekes részletet. Azt például, hogy a 19. században egy-egy tudományos mű egyetlen lábjegyzete milyen kihatással volt a bibliakutatás további alakulására és irányulására. Hasonló jelenséget figyelhetünk meg a Biblia áthagyományozása során is. „A Szentírás keletkezése és évezredes hagyományozása során a textusokat végtelen türelemmel másoló főpapok és írástudók nem csak őrizték, hanem aktualizálták is a traditumot. Nem csak elírások, hanem szándékos változtatások is nyomot hagytak a szövegben. Az aktualizálás által megkívánt és lehetővé tett teremtő hűség belülről formálta a szövegeket. De számos esetben a papiruszok és pergamenek margójára írt glosszák is utat találtak a főszövegbe. A második századtól a könyvnyomtatás feltalálásáig fellelhető újszövetségi kéziratokban mintegy négyszázezer szövegvariánst szedhetünk sorba. /…/ Ez jól illeszkedik abba a folyamatba, amit az egyik neves bibliakutató a Szentírásnak az igaz hit megőrzése érdekében történt szövegromlásának nevezett. A protoorthodox írnokok az egységes és normatív keresztény tanítás kialakulását megelőző korszak szöveghagyományozói a második és harmadik században alkalmanként azért módosították a Szentírás szövegét, hogy a szöveg által tett kijelentések egybeessenek azokkal a krisztológiai nézetekkel, amelyeket az adott csoport képviselői – írnokok – vallottak.” – A kötetről: „Elemér atya születésnapjának közeledtével a Főapáti Tanács egy biblikus kötet összeállítását javasolta. A rendtársakkal való beszélgetések során azonban nyilvánvalóvá vált, hogy az Elemér atya munkássága előtt tisztelgő mélange ennél szélesebb tematikát kíván. Az elmúlt közel negyven esztendőben ugyanis nem csak rendtársai több nemzedékével ismertette meg a Szent Gellért Hittudományi Főiskolán a szentírástudomány eredményeit, a modernkori egzegézis jeles iskoláit és meghatározó egyéniségeit, hanem a Pannonhalmi Gimnáziumban tartott hittanórái generációk számára szélesítették a hitről való eszmélődés távlatait.” Ennek megfelelően biblikus tanulmányok mellett számos más teológiai disciplina képviselői megszólalnak a kötetben. Meghallgatás >>> – Az ünnepi együttlétet a Bencés Schola éneke tette még hangulatosabbá. (A kottára kattintva meghallgathatod!)

Tarjányi Béla