Megtalálták Jeruzsálemben Salamon városfalát
Február 22-i sajtótájékoztatóján Eilat
Mazar a Héber Egyetem régészprofesszornője újabb szenzációs
bejelentéssel lepte meg a bibliai régiségek iránt érdeklődő közönséget. A
bejelentés súlyára jellemző, hogy a világsajtót is azonnal fellármázta a hír,
amely röviden és tömören így szól: megtalálták Jeruzsálem Salamon korában épült
városfalának maradványait, az egyik városkapuval. A feltárt falszakasz 70 méter
hosszú és 6 méter magas, vastagságáról egyelőre nincsenek adataink. A fal az
Ofel (a Templomhegyet és Dávid városát összekötő völgynyereg) keleti felén, a
Kidron-patak völgyének nyugati lejtőjén található. (Lásd alsó képünkön a
piros körrel jelzett területet.) Mazar
„nagy valószínűséggel” a Kr. e. 10. századra teszi keletkezését, részben más
városok falaival összehasonlítva, részben az itt talált kerámialeletek alapján.
Egy hatalmas „négykamrás” kaput is találtak ugyanitt, amely erősen
emlékeztetett a korábban Megiddóban, Gezerben, Beersebában, Asdódban és
Hacórban talált „hatkamrás” kapukra. A kapu magassága 6 méter. A kapu mellett
egy kb. 24 x 18 méter alapméretű kaputorony alapfalai is előkerültek. Mazar nyilatkozata szerint bizonyos új
feliratokat is találtak, amelyek megerősítik a 10. századi keltezést, ám a
régésznő egyelőre nem részletezte ezeknek mibenlétét.
Eilat Mazar 1986–87 között már ásott ezen a területen, melynek feltárását még
nagyapja, Benjamin Mazar
(1906–1995) régész kezdte el a 70-es években. A régésznő egyébként már ekkor is
azt állította, hogy megtalált egy a Vaskor IIA periódusba (vagyis az Egységes
Királyság idejére) datálható kapuzatot, amely mellett nagy tárolóedényeket
(pithoszokat) is találtak. Ezt a kutató a Nehemiás könyvében szereplő
Vízi-kapuval azonosította (Neh 3:26), amely közvetlenül a királyi palotához
csatlakozott. Eilat Mazar egy
2006-ban megjelent cikkében is összefoglalta az ekkoriban talált leleteket:
E. Mazar: “The
Solomonic Wall in Jerusalem”, in “I Will Speak the Riddles of Ancient Times”:
Archaeological and Historical Studies in Honor of Amihai Mazar on the Occasion
of His Sixtieth Birthday. Ed. A. Maeir and P. de Miroschedji. Winona
Lake: Eisenbrauns, 2006, pp. 775–786.
Így feltehető, hogy a
mostani ásatások a nyolcvanas években elvégzett munkálatokat újították fel, és
a leletek egy része is akkor került elő, de csak most hozzák őket (remélhetőleg
hamarosan) nyilvánosságra. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy az azonosítás nem
aratott osztatlan sikert az izraeli régésztársadalomban. Nemhogy a lelet
Salamon kori datálását nem fogadták el, de még azt is megkérdőjelezték, hogy az
úgynevezett „C épület” esetében egyáltalán beszélhetünk-e kapuról. (Mazar állítása szerint ez lényegében
azonos a Megiddó VA–IVB rétegben előkerült palota kapujával.) Az Ofelen feltárt
C és D épület padlójában olyan építési áldozatokra bukkantak, amelyek Mazar értelmezése szerint a 10. századi
keletkezést támasztják alá: „ez egyezik azzal a bibliai megjegyzéssel,
miszerint Salamon király egy védőfalat épített Jeruzsálem köré. Nincs okunk azt
feltételezni, hogy valaki más, mint Salamon építhette vagy restaurálhatta az
Ofel védelmi rendszerét, valamikor a 10–9. században.” Úgy tűnik, a régésznő a
jelenleg folyó ásatásokon új bizonyítékokat is talált, amelyek a Salamon kori
datálást erősítik. (A képek Eilat Mazar és a BiblePlaces.com jogtulajdonát képezik.)
http://bibliairegeszet.blog.hu/2010/02/24/salamoni_varosfal_jeruzsalemben